HTML

Edit és Gergő Kínában - Pekingtől Hongkongig

Friss topikok

  • jobbunko: ugy volt, hogy lesz meg poszt ... (2011.11.08. 13:13) Hongkong
  • hagyma8: a Pöttöm már smafu?! (2011.08.19. 16:48) Yangshuo
  • loranded: Gera: ja, nekem is folyton eszembe jutott ez a szám, de semmi másra nem emlékszem belőle én sem:) (2011.08.16. 15:39) Csengdu
  • Réker: Tényleg csodás ez az Avatar-vidék! a lebegőhegyek főleg. Külön öröm, h jól bírjátok az ételeket, d... (2011.08.16. 00:39) Zhingzjaijae
  • Réker: hihetetlen milyen jól kezditek kiismerni a "kínaiságot"! azért nem lennék kínai egyke, túl furi l... (2011.08.16. 00:34) Benyomasok 1

Címkék

Zhingzjaijae

2011.08.13. 03:39 loranded

(igazabol Zhangjiajie - Gergo)

2011 augusztus 8-an megerkeztunk a fenti varosba, az 5 oras allojegyes vonat utan, ahol vegul szerencsere vegig tudtunk ulni. Eloszoris vonatjegyet probaltunk venni az allomason, hogy el tudjunk jutni Yangshuoba, a kovetkezo uticelhoz. Az mindegyik busz- es vonatallomasra igaz volt eddig, hogy baszott nagy sor kigyozott a penztarak elott, ami viszont meglepoen gyorsan haladt. Fifikasan beirattuk a vonaton az ipodba kinaiul, hogy ket halokocsis jegyet szeretnenk, uhgyhogy csak fel kellett mutatni a neninek, aki azzal a lendulettel el is kuldott minket, mondvan nincs tobb jegy (gondolom legalabbis ezt mondta).

Az a jo a kinaiakban, hogy mindig van egy ember, aki ilyen krizis helyzetekben kiszur minket es odajon segiteni raadasul meg angolul is tud par szot. Vele beirattuk, hogy ulohely is jo, csak adjon mar valamilyen jegyet, hogy el tudjunk jutni Liuzhouba (ahol at kell majd szallni Guilinbe, onnan pedig Yangshuoba). Ez be is jott, 46 juanert kaptunk ulojegyet egy 12 oras vonatutra (ha emlekeztek meg a ket oras buszut a buddhahoz is ennyibe kerult - kb. 1400 Ft - tok logikatlan). 

Ez a fent mar egyszer leirt varos sokkal kisebb, mint az eddigiek amikben jartunk es ez sajnos nem pozitiv. Sokkal mocskosabb es budosebb mint az elozoek, pedig azok is neha az elviselhetetlenseg hatarat suroltak. A szobank tok jo helyen volt, 7. emeleten (illetve a 6-on, csak ok nem hasznalnak 0. emeletet, a foldszint az 1.) folyora nezo szoba, de ez is eleg piszkos volt, a szonyegpadlon inkabb nem maszkaltam mezitlab.

Sajnos egy piacra betevedve olyasmit is lattam, amit nem kellett volna, ugyhogy gyorsan ki is rohantam es most probalok meditalni, hogy teljesen kitorlodjon az agyambol.

Ja es ezennel visszaszivok mindenfele kopessel es cigizessel kapcsolatos benyomast, itt ugy tunik gyakorlatilag ebbol all az eletuk, hogy cigiznek meg turhaznak, ezutobbit raadasul ugy, hogy elotte hosszu masodpercekig szivjak fel lehetoleg minel melyebbrol a cuccot es az ember szinte megkonnyebbul, amikor hallja, hogy ki is jott. 
 

Na de amiert ebben a varosban szalltunk meg, az az elkepesztoen gyonyoru nemzeti parkja, ahol az ugynevezett lebego hegyek lathatok, amik tobbek kozott Cameront is megihlettek amikor az Avatart elkezdte forgatni. Azert ez a neve, mert a hegycsucsok hosszukasak es keskenyek, a tetejukon olyan erdokkel, ahol a megkozelithetetlenseguk miatt ember meg soha nem jart. 

Plusz sokszor szall le a kod a csucsok ala, es ettol ugy nez ki, mintha a hegy nem erne le a foldig, hanem a felhokon lebegne. Eleg fasza latvany.

Persze a gyalogutat valasztottuk az egyik hegy tetejere, 3878 lepcsovel, kb. 2 ora volt, es engem teljesen lefoglaltak kozben a kajat kunyizo kis majmok, akik sokszor felbukkantak az ut soran. Volt csomo anyukaja hasan kapaszkodo picur.

Lefele mar kabinos silifttel mentunk (tojasos), ez volt meg nagyon lelegzetelallito, ahogy ezek kozott a gyonyoru haverhegyek kozott leereszkedtunk.  

Masnap a hegyek kozotti folyopart menti setat valasztottuk, meg megneztunk egy tavat, amin persze ha mar itt vagyunk csonakazzunk rajta egyet alapon csonakaztunk egyet.

 

 

Estenkent meg kis varosban maszkeralas meg vacsorazas volt.

 

A varos maga annyira nem jott be, pedig mondtak tobben is az utunk soran, hogy a varos is milyen szep, de leginkabb brutalul mocskos es budos volt, nem annyira szep. Viszont egesz ido alatt egyetlenegy nem kinai, 4 fobol allo csoporttal talalkoztunk, ugyhogy eleg durvan feltunest keltettunk az utcan, a kisgyerekek kirohantak az uzletbol, amikor meglattak, es mindenkibol kivaltottuk azt a reakciot, hogy megbokodje a mellette allot, hogy nezzen ma' oda, akkoris, ha mar amugyis reg minket bamult.

Fenykepezkedni nem kellett veluk, csak fent a hegyen nehanyukkal.

Viszont a buszon (kb 45 perc volt a park a varosbol) osszehaverkodott velunk egy srac, o is, mint ahogy a legutobbi harom fiatal akik odajottek Wuhanban jar egyetemre (egyebkent a hajouton volt a masik ketto, egy fiu, egy lany es lattam, hogy a vegen szamot csereltek:)). El is kerte a szamunkat meg a skype usernevunket es amikor elbucsuztunk booldogan mondta, hogy mi vagyunk az elso kulfoldi baratai. Aztan nem sokkal kesobb mar irt is egy sms-t, hogyha barmi gondunk van, vagy epp senki nem beszel angolul csak hivjuk fel es o segit. Irto aranyos volt, azota nincs hir rola, majd otthon irunk neki egy emailt, hogy minden ok.

Aztan nem sokkal kesobb amikor setaltunk az utcan egy bacsika koszont nekunk, ezt mar megszoktuk, itt mindenki ugy erzi ismer minket, mentunk is volna tovabb, amikoris a bacsika elkezdett az itteni viszonyokhoz kepest baromi jol angolul beszelni. Kiderult, hogy az egyik fia Amerikaban orvos es ezert tud angolul, elkisert minket par utcasarkot, aztan ment utjara. Tenyleg az a jo, hogy egyaltalan nem tolakodoak, csak par szot szeretnenek velunk valtani, es olyankor is mindig megkerdezik nem zavarnak-e. 
 

A kajalassal kapcsolatban meg mindig csak pozitivan tudok nyilakozni, mindenhol jol foznek es a hasunk is teljesen jol van. Fura, hogy annyira nem vagyom hazai izekre, pedig mar holnap lesz ket hete,  hogy utra keltunk. Tavaly amikor Toszkanaban voltunk mar egy het utan is rantott hussal almodtam, pedig Petikollega meg hagymalevest is fozott egyszer, meg grilleztunk is. Ket dolog van, ami nagyon hianyzik, az egyik a salata. Itt nem esznek salatat, tegnap probaltuk a mekiben is, de ott is levettek az etlaprol. Egy jo gorog salinak (alapanyagok a csaribol), es egy Anyu- vagy Jeno-fele hazi huslevesnek - ez a masik - tudnek orulni. 
 

Most megint a vonaton vagyunk, szerencsenkre itt is volt egy angolul beszelo lany, aki tudott nekunk segiteni es igy be tudtuk valtani az ulojegyunket fekvore, nagyon kenyelmetlen volt az es picike, velunk szemben ket szundito elegge lepattant kinaival. Persze cserebe csinaltunk par kozos kepet a telefonjaval. Ugyhogy most orulunk, mint majom a farkanak. Es meg elottunk kb 20 ora utazas.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://haromhetkinaban.blog.hu/api/trackback/id/tr683150212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AnnaShine 2011.08.14. 16:58:50

Azt álmodtam, h miközben ott kirándultok, mindenhová magatokkal visztek, egy bazinagy citromsárga polifoamot, (mert hogy ott ez a szokás, minden kínainál van) hogy akárhol vagytok, le tudjatok feküdni aludni...

Réker 2011.08.16. 00:39:31

Tényleg csodás ez az Avatar-vidék!
a lebegőhegyek főleg.
Külön öröm, h jól bírjátok az ételeket, de azért a biztonság kedvéért öblítgettek néha-néha egy kis pálinkával, ugye?
:-)
süti beállítások módosítása