Yangshuoba eleg korulmenyes volt eljutni az elozo varosbol (nem irom le tobbszor a nevet), eloszoris 12 orat kellett vonatozni. Delutan fel 4-kor indult a vonat, amibol az kovetkezik ugye, hogy ejjel fel 4-kor kellett rola leszallni. Innen (Liuzhou) busszal ket es fel oranyira van Guilin, ahonnan meg masfel ora buszut Yangshuo. Az egyetlen parafaktor az volt, hogy nem igazan lattuk hogy fogunk eljutni ejjel a vonatallomasrol a buszallomasra es hogy mikor indul az elso busz. Illetve azon is hezitaltunk, hogy atmenjunk-e egyaltalan ejjel, mert lattunk mar annyira lepattant buszallomast is, ahol az ember nem szivesen toltene el tobb orat a csomagokkal, ha egyaltalan van a buszallomasnak varoja - olyat is lattunk mar, aminek nem volt.

Kinaban ket dolog van, ami nelkul vagy nem, vagy csak vert izzadva sikerult volna barmitis veghezvinnunk. Az egyik a szamok: ha nem ugyanugy irnak oket ahogyan mi, hanem ezeket is kinaiul, nagyon meg lennenk love. Az elejen meg az is fura volt, hgy a kezukon mashogy mutatjak oket (a 6 peldaul az, amikor a kisujj es a huvelykujj van kinyujtva, a 7-hez meg hozzateszik a kozepsot, a 10-nel a ket mutatoujjal egy X-et mutatnak, stb.), de azert ez meg konnyen megtanulhato.

A masik dolog pedig a vendegszeretetuk. Mindenhol mindenki nagyon kedves es segitokesz volt velunk, lathatoan orultek nekunk, altalaban megkinaltak valami gusztustalannak tuno, aztan miutan megettuk gusztustalannak is elkonyvelt dologgal, mondvan mi most vendegenk vagyunk az o orszagukban. Segitettek vinni a cuccainkat, maguktol felajanlottak, hogy csinalnak kettonkrol kozos kepet, hoztak nekunk kanalat, amikor az elejen a palcikaval bajlodtunk (most mar persze profik vagyunk), megmutattak merre kell menni, stb, stb. 

A vonaton megint osszehaverkodott velunk egy srac, raadasul angoltanar, ugyhogy nagy feludules volt, hogy valaki vegre mindent elsore megert. Beszelgettunk vele vagy 3-4 orat, nagyon erdekes volt, latszott rajta, hogy o is legalabb annyira erdeklodik a mi orszagunk irant, mint amennyire mi az ove irant. O vett vegul minket a szarnya ala, miutan meghivott fejenkent vagy 2-3 sorre es egy vonaton arult vacsorara. O is Guilinbe utazott, ugyhogy el tudtunk menni azzal a busszal, amivel o is, igy reggel 7 -re mar ott is voltunk. Aztan feltett minket a Yangshuoba indulo buszra, amit meg le is alkudott 18 juanrol 15-re. 10-re megerkeztunk a szallasra, ahol odaadtak egy meg ki nem takaritott szobat, hogy le tudjunk a hosszu ut utan zuhanyozni, csinaltak nekunk kavet, adtak ebedet es deltol mar kesz is volt szobank, ugyhogy baromi boldogok voltunk.

Yangshuorol egyebkent azt hallottuk, hogy gyonyoru hely, csak sok nagyon a turista (bar hozzatennem mindenhol, csak eddig kizarolag kinai turistakkal talalkoztunk). Tenyleg itt volt eloszor, hogy tobb nyugati embert is lattunk egymas utan, de az peldaul egyenesen jol esett, hogy angol nyelvu etlap is volt vegre, en vegig baromira paraztam, hogy ne egyek se kutyat, se macskat. Az egyik etteremben meg Z.-ben kineztem egy kajat, de nem tudtam milyen husbol van, ugyhogy az elegge visszamaradott rajztudasommal rajzoltam nekik egy malacot, egy csirket meg egy marhat, de nem jottek ra mit szeretnek megtudni. Raadasul angolul is tobben tudtak itt, ugyhogy voltak pozitivumai is a dolognak.

Elso nap bereltunk biciklit es nekivagtunk a kornyeknek, a Li folyo menten tekertunk rizsfoldek mellett es pici falvakon keresztul, baromi szep meg erdekes volt. A rizs mellett ugy tunt foldimogyorobol elnek, azt szaritottak a napon a hazaik elott. Meg akartuk kostolni a mogyorot, ugyhogy az egyik neninek adtunk 3 juant es elvettem egy marek mogyorot, de annyira soknak talalta ezt a penzt, hogy hozott nekunk egy hatalmas csokorral (ahogy kihuzza a foldbol meg rajta van a szara), dehat mondtuk (mutattuk) neki, hogy  biciklivel vagyunk, ugyhogy tokre nem tudjuk hova rakni, de vegul belenyomta Gergo kezebe es elindult vissza a hazaba, Gergo meg utana a mogyoroval, hogy visszaadja, vicces volt, a neni meg nagyon cuki.

Talaltunk egy pici falut, ahol volt egy etterem, mert ott van vege egy vizitura utvonalnak, ott meg is tudtunk ebedelni, Gergo meg furdott egyet a folyoban. Fent volt a szallasunk a hegyen, ugyhogy hazafele a 30 fokban, paraban a  szakadt rolam a viz kifejezes irja le legjobban, hogy hogy neztunk ki, de tenyleg, en eddig ilyesmit csak szaunaban tapasztaltam.

Este bementunk a varosba vacsorazni, aztan meg hazasetaltunk, ami utolag mar annyira nem tunt jo otletnek, mert nem volt kivilagitva az ut, jarda meg nyilvan nem volt, 80-al szaguldozo kamionok igen.

Az eddig annyira istenitett Lonely Planetre is megorroltam egy kicsit, mert finnyasnak nevezett azert, mert nem szivesen neztem meg a Farmer Piacot, a megnyuzott, fellogatott kutyak miatt. Hat bazmeg.

Masodik nap reszt vettunk egy bambuszraftingon, ami annyira nem volt rafting, de tenyleg bambusztakolmany volt es egy bambuszrud volt az evezoeszkoz, meg aztan a taj lenyugozo volt es vegulis neha meg vizesek is lettunk. Delutan megint bicikliztunk, megneztunk egy 1500 eves fat (Banyan fa a neve) ami mellett kozvetlenul tobb kisebb fa volt, amik racsavarodtak a Banyanfa egyes agaira es azok tartottak oket.

Este a szallas kertjeben borozgattnk egyet, bar inkabb volt az edes likor, mint bor, viszont jo eros volt, ugyhogy megtette a hatasat. Probalkoztunk mar borral korabban is, vettunk egy palackkal viszonylag dragan meg Z-ben es egesz finom volt, de azert kivancsi lettem volna Foldi velemenyere is. A soruk viszont kurvajo, harom felet kostoltunk eddig es mindegyik nagyon finom volt, buzasor jelleguen lagyak, itatjak magukat, raadasul ezekre a baromi csipos, fuszeres kajakra nagyon jolesik egy uveggel meginni.

Harmadnap atbuszoztunk Guilinbe, de elotte meg kajaltunk egyet a palyaudvar melletti picike kajaldaban, ahol amikor a vegen odamentem szalvetat kerni, a neni kihozott egy kis lavorban vizet, kimentunk az utcara es ontotte nekem amig megmostam a kezem.

Guilin jopofa varos, de semmi kulonos, negy dolgot szerettunk volna megnezni, amibol kettoert belepot kertek, raadasul nem is keveset, ugyhogy azokat inkabb kihagytuk. A tobbi okes volt, de annyira nem voltunk elajulva, pedig allitolag Kinaban tok nagy szam, ha az ember Guilinban lakik. Viszont Gergo bevallalt egy fodraszt es baromi jo hajat csinaltak neki, az aktualis divat szerint. Kiskinai fergecske lett belole.:)

Most pedig irany Hongkong, az utolso allomas, ugyhogy nagyon fajo szivvel, de bucsut kell mondanunk Kinanak. 

Ami biztos, hogy visszajovunk.